A KIROPRAKTIKÁRÓL

 

Mi a kiropraktika?

A kiropraktika egy sajátos filozófia, tudomány és művészet egysége, melynek célja az idegrendszer működésének optimalizálása, és ezáltal a test veleszületett öngyógyító képességének minél teljesebb megnyilvánulása. Ezáltal válik lehetővé a szervezet gyógyulása és egészségének megőrzése. A természet erejével hat, gyógyszer és műtét nélkül.

Öngyógyító képességünk ereje az idegrendszer működésétől függ. Az idegrendszer megfelelő működését viszont nagymértékben gátolhatják a gerincben kialakuló szerkezeti elváltozások, a csigolyaelmozdulások. Ezek irritálják az idegpályákat, zavart okozva a szervezetünk működését irányító agyi jelek áramlásában. Ennek ereményeképpen szervezetünkben degeneratív elváltozások indulnak el, csökken a test életereje, betegségekkel szembeni ellenállása. Testi-lelki egészségünket tehát alapvetően meghatározza az idegpályákat magába foglaló gerincoszlopunk állapota.

 

A kiropraktőr szerepe

A kiropraktőr nem tüneteket kezel, hanem az ezeket előidéző, a gerincben kialakuló rendellenességeket, a csigolyaelmozdulásokat igyekszik megszüntetni vagy csökkenteni. A kezelést legtöbbször kézzel, néha műszerrel végzi, mindig személyre szabottan. A kezelés megfelelő szaktudást és tapasztalatot igényel, ezért fontos, hogy diplomás kiropraktőr végezze. A kezelés gyors, rövid, olykor erőteljesebb mozdulatokból áll, melyek célja az elmozdult csigolyák helyre igazítása. Mivel csak ezekkel a csigolyákkal foglalkozik, a kezelés rövid ideig tart, azonban nem csak a gerinc állapotát és működését javítja, hanem az idegrendszerét is, s ez a legfontosabb, mert ettől fokozódnak szervezetünkben a gyógyulási és karbantartó folyamatok. A kiropraktika tehát az egész szervezetre gyógyítóan hat. A tünetek csökkennek, vagy megszűnnek, javul az általános egészségi állapot, a fizikai és pszichés közérzet. A kiropraktőr segít ebben a folyamatban, a gyógyítást a szervezet maga végzi el.

 

Milyen panaszokkal fordulnak hozzánk?

Pácienseink sokféle panasszal keresik fel rendelőnket. Vannak panaszok, melyeket egyértelműen gerincproblémáikkal hoznak kapcsolatba, és olyanok is, melyekről csak később, a kezelések folyamán derül ki számukra, hogy azokat is gerincproblémáik okozták. Ilyenek az állandó fáradtság, fáradékonyság, kimerültség, alvászavar, csökkent terhelhetőség, állóképesség és munkabírás, meggyengült izomzat, romló látás. A kezelések által sokan fokozott mozgásszabadságról, gerincük rugalmasságának visszatéréséről, stabilabb testtartásról számolnak be. Többen közérzetük, illetve életminőségük javulását, sőt pszichés eredetű problémáikra gyakorolt jótékony hatását is említik.

 

Derékhoz kapcsolódó leggyakoribb panaszok:

• derékfájdalom (lumbágó)
• mozgásképtelen (köznyelven beállt, becsípődött) derék
• porckorongsérv miatt farba, csípőbe, ágyékba, lábba (isiász) lesugárzó fájdalom, zsibbadás
• lábgyengeség
• bizonytalan járás

 

Nyaki eredetű panaszok:

• nyakfájdalom, merevség, csökkent fejmozgás
• fejfájás, migrén, hányinger
• porckorongsérv okozta vállba, karba, ujjakba sugárzó fájdalom, zsibbadás
• arczsibbadás
• szédülés, bizonytalanság érzés, ájulás közeli állapot
• látás és halláscsökkenés, fülzúgás (csengés)

 

Háthoz kötött tünetek, panaszok:

• hátfájás, merevség, tipikusan a lapockák között és a felső háti részen
• csökkent, fájdalmas karmozgás
• bordák mentén mellkasba sugárzó fájdalom
• légzési nehézségek
• emésztési és gyomorpanaszok
• szív tünetekhez hasonló mellkasi és karfájdalom

​

Továbbá, páciensek saját magukra nézve kifogásolt, de tünetet még nem adó állapotok:

• görnyedt hát
• előre nyújtott nyak, lógó fejtartás
• nyak-hát átmenetben kialakult púp
• rugalmatlan, merev gerinc
• gerincferdülés

 

Egészség megőrzése a kiropraktika szempontjából

Az elért eredmények hosszú távon való megtartásához azonban rendszeres karbantartó kezelésekre van szükség. Hogy milyen gyakran, azt mindenki maga döntheti el. Több hónapos kihagyás nem ajánlott. A karbantartás azt jelenti, hogy akkor is valamilyen rendszerességgel ellenőriztesse gerince állapotát, amikor nincsenek tünetei. Kicsit sem fáj semmije. Ugyanis a gerincproblémák, vagyis a csigolyaelmozdulások, hacsak nem hirtelen trauma okozza őket, mindig jóval korábban keletkeznek, mint ahogy a tünetek megjelennek. A kiropraktőrnek megvan a képessége, hogy észlelje és állapottól függően megoldja ezeket a korai rendellenességeket a gerinc működésében. Ezért nagyon fontos a gerinc rendszeres ellenőrzése. Ha a tünetek ismét megjelennek, az már az állapot újbóli romlását jelenti.

 

A mindent irányító idegrendszer

Az idegpályák az agyból indulnak ki, gerincvelőként folytatják útjukat a gerinccsatornában, majd a gerincből kiágazva behálózzák egész testünket. Bizonyos pályák agyunk jelzéseit továbbítják minden testrészünkhöz, az ezeket alkotó sejtjeinkhez, ezzel biztosítva működésüket, majd mások, testrészeink működési állapotáról, valamint érzékszerveink jelzéseiről továbbítanak információt agyunk felé.

Idegrendszerünk, tehát agyunk és az idegpályák, a legfontosabb szervrendszerünk, mert az idegpályákon keresztül az agyunk irányítja és hangolja össze testünk összes többi részének működését, legyenek azok izmaink, csontrendszerünk, belső szerveink, minden érzékszervünk vagy immunrendszerünk.

Ha az agy jelzéseinek áramlásában zavar keletkezik, akkor öngyógyító képességünk gyengül, nem tud kellőképen megnyilvánulni és emiatt szervezetünk bármely érintett sejtjében degeneratív folyamatok indulnak be. Ezek előbb-utóbb működési elégtelenséget, tüneteket és betegséget, leépülést eredményeznek.

 

Csigolyaelmozdulás/szubluxáció

A jeláramlás zavarát a csigolyaelmozdulás okozza ,mert a rendellenesen álló csigolya irritálja a gerincből kilépő szomszédos idegpályákat. Ezt nevezzük a kiropraktikában szubluxációnak. Az elmozdulás magát az érintett gerincszakaszt is idővel tönkreteszi, minél hosszabban áll fenn, annál nagyobb mértékben. Ilyenkor a csigolyák közti ízületekben lecsökken a mozgás, ízületi blokkok, merevség alakul ki. Emiatt rossz anyagcsere és rendellenes terhelés jön létre az ízület porcfelszíneiben és a porckorongokban. Ebből lesznek majd a különböző mértékű porckopások, porckorongsérvek és meszesedések.

 

A kérdés adódik: mitől alakulnak ki az elmozdulások/szubluxációk?

Így többes számban, mert egy felnőtt ember gerincében inkább több van már, mint kevesebb. Ezek általában már gyerekkorban megjelennek és ahogy telnek az évek, úgy nő jó eséllyel a számuk is. A konkrét okok egyénenként változhatnak, de jellegük szerint az okok három csoportba oszthatók: fizikai, érzelmi/lelki és kémiai stressz. Ezek a stressz hatások a legtöbb embert naponta érhetik kortól függetlenül. A szubluxációk akkor alakulnak ki, amikor az egyén nem tud alkalmazkodni az adott terhelés mértékéhez.

 

Néhány példa az elmozdulásokat kiváltó stresszre

Nagyon gyakran a rossz, hanyag testtartás, sokszor már gyerekkortól, sőt születés körüli trauma miatt is. Később az iskolában, majd a munkahelyeken, manapság tipikusan görnyedt háttal és előre szegett fejjel a számítógép előtt ülve vagy az okostelefont nyomkodva, a kocsiban ugyanígy ülve, bizonyos szakmákkal járó kényszertartások miatt, házimunkák végzése alatt, vagy éppen szórakozás és sportolás közben. Erre nagyon sokan nem figyelnek, vagy egyáltalán nem is gondolnak, pedig minél több ideig áll fenn és fokozódik a rossz testtartás, annál súlyosabban károsítja az egészséget. Továbbá a kisebb-nagyobb esések, rándulások, munkahelyi, sport- és autóbalesetek, valamint a túlzott vagy hosszan tartó lelki megterhelés otthon és munkahelyen is vezethet szubluxációk kialakulásához, melyek zavart okoznak az idegrendszer működésében. Ugyanígy a káros kémiai hatások, melyek kiváltói például az élelmiszerekben található színezékek, tartósítószerek, másrészt az erős tisztítószerek, a gyógyszerek, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy a légszennyeződés.